Az egykori Szatmár vármegye székhelyére a 18. század közepén települtek az első zsidó családok. A hitközség megerősödésével az intézményrendszer is kiteljesedett. 1828-ban már állt az első zsinagóga.
Ezen kívül szefárd imaház, iskola, rabbilakások, mikve és egyéb hitközségi helyiségek épültek a városban.
A II. világháború előtt kb. 1600 zsidó élt itt, ma már csak néhány családot találunk a városban. Az 1857-ben épült zsinagóga az utcára merőlegesen áll egy nagy, hosszú telken. Homlokzata az utca felé néz. Az utcai kapu kőkeretére héber zsoltárszöveget véstek, és itt olvasható a templom alapításának évét jelző 1857-es évszám is. A kapu felett timpanon, a homlokzaton három félköríves záródású ablak, a főpárkány felett hármas tagolású attika található. A középső félköríves kialakítású mező közepén Dávid-csillag, körülötte héber felirat. (Szövege Mózes II. könyvéből való: „Készítsetek nekem Szentélyt, hogy lakjam közöttük".) A templom udvarra néző oldalán szegmensíves ablakokat láthatunk.
A belső térben az U-alakú karzatot hat szépen faragott fejezetű oszlop tartja, magas rácsozata egyszerű, szépen formált. A bejárat két oldalán vannak a II. világháborúban (a holocaustban) elpusztult mártírok emléktáblái. A teret festett deszkamennyezet fedi. A hosszú udvarban a zsinagóga mögött sorban több épület, helyiség volt: tanácsterem, régi rabbilakás, kántorlakás, vágoda. A templom erősen pusztul, a többi rész már összeomlott. Egyedül a telek hátsó részén levő nagyméretű villához hasonló volt rabbiház állapota elfogadható. Itt gyűltek össze imára hajdan a hászid hívők, ennek földszintjén volt a pászkasütő műhely, majd 1944 után a mikve.
Mátészalkán, mint a legtöbb vidéki városban, a zsidók egy körzetbe települtek, így a Kossuth, Rákóczi, Zöldfa utcákban sétálva egymás után találjuk az egykori zsidó élet emlékeit. A Kossuth Lajos utcából nyíló Rákóczi utcában volt a rituális fürdő, amelyet a háború után zsinagógává alakítottak, majd eladták. A Rákóczi u. 19-21. sz. alatt látható a volt zsidó iskola és óvoda épülete. Továbbmenve megtaláljuk a hászid rabbi egykori házát, majd bekanyarodva a Zö1dfa utcába a szefárd zsinagóga (Bész Hamidras) ma már lakóházként szolgáló épületét.
A Fellegvár utcai, mintegy 200 éves, ápolt, körülkerített temetőben, a bejárattal szemben egy fából készült óhelt találunk (ez érdekesség, hiszen eddig csak kőből, téglából épült „sátrakat" kerestünk fel). Itt nyugszik Haim Fajs rabbi. Jobboldalt két szép, nagy sírkő, Grünbaun Menasse és felesége síremléke. Ezeken kívül is igen sok szép sírkövet találunk itt. A legrégibb, több száz éves köveket a jobb oldalon találjuk. Érdekességként említhetünk néhány, a középtájon álló sírkövet, amelyeket az időjárás elleni védelmül fémlemez védőszekrénnyel vettek körül.
